Játékos Tanulás
Anthonis Van Dyck
(1599-1641)
A flamand festészet egyik legnagyobb alakjának tartott Anthonis Van Dyck a portréfestészet mellett vallásos és mitológiai témákat is feldolgozott. Művei a korszak meghatározó, barokk stílusában készültek. Első mestere Peter Paul Rubens volt, aki talán az egyik legkiemelkedőbb barokk festő a világon. Van Dyck Antwerpenben, Dél-Németalföldön született, majd hosszú időt töltött Itáliában. Az itáliai festők közül Tiziano művei voltak rá a legnagyobb hatással, amelyekkel első alkalommal Londonban tett látogatásakor találkozott.
Érdekes módon legismertebb műveit nem Németalföldön, vagy Itáliában, hanem éppen Angliában, I. Károly angol király udvari festőjeként alkotta meg. Az ekkor készülő, az uralkódót és családtagjait bemutató portréi mintegy 150 éven keresztül példaként szolgáltak a későbbi, angol uralkodókat bemutató ábrázolások számára is.
I. Károlyról mintegy negyven, hitveséről közel harminc portét festett a művész. Van Dyck portéi nem véletlenül örvendtek nagy népszerűségnek az angol arisztokrácia körében: a művész olyannak láttatta modelljeit, amilyennek ők magukat látni szerették volna.
Anglia története Van Dyck korától a dicsőséges forradalomig
I. Károly (1600–1649) uralkodását isteni kegyelemből fakadó felségjognak tekintette és nem tűrte, hogy a parlament beavatkozzon az államügyekbe. Abszolutisztikus intézkedései, katolikus francia felesége és anglikán egyházpolitikája – amelyet háborúval a skótokra is rá akart kényszeríteni – mindkét országában népszerűtlenné tették.
Mindez az 1642-ben kirobbant angol polgárháborúhoz vezetett, amely során végül a londoni parlament Oliver Cromwell által vezetett csapatai legyőzték a király seregét. I. Károlyt 1649 elején hazaárulásért elítélték és lefejezték, majd eltörölték a királyságot és kikiáltották a köztársaságot.
Cromwell halála (1658) után azonban összeomlott a köztársasági kormányzás, és a parlament 1660-ban I. Károly fiát, az emigrációban élő II. Károlyt hívta meg az angol trónra. II. Károly és a trónon őt 1685-ben követő testvére, II. Jakab nevéhez fűződik a Stuart-restauráció.
Visszatérésük rövid életű volt: a csapatai élén Angliában partra szálló III. Orániai Vilmos holland helytartó az angol protestánsok támogatásával megdöntötte a Stuartok hatalmát. Az úgynevezett dicsőséges forradalom után, 1689-ben III. Vilmost – II. Orániai Vilmos és Stuart Mária Henrietta fiát – angol királlyá koronázták. A Van Dyck által megörökített hercegnőnek így 1625 és 1702 között az apja, a két testvére és a fia követte egymást Anglia trónján.
„…valamennyi király és fejedelem méltóságteljesen szeretne megjelenni és olyan dicsfényt sugározni, amely egész lényét nemesnek és tekintélyesnek mutatja. Ezért a festőnek az a feladata, hogy az uralkodók arcán mindig fokozza a tekintélyességet és a méltóságot oly módon, hogy elleplezi a természet adta fogyatékosságokat…”
A 16. századi itáliai művészetelmélet-író, Gian Paolo Lomazzo így írt az uralkodók reprezentatív képmásaival szemben támasztott igényekről. E portréknak kettős elvárásnak kellett megfelelniük: az egyik követelmény a modell minél inkább valósághű ábrázolása, jellegzetes vonásainak jól felismerhető megjelenítése volt, a másik pedig a személy eszményítése, megnyerővé tétele, akár külső jegyeinek idealizálásával.
Az uralkodói gyermekek megörökítésének igénye a szülők szeretetéből és büszkeségéből is fakadt, de a portrék elsődleges célja a dinasztiák fennmaradásának reprezentálása volt. A fiúkat általában mint a trón közvetlen várományosait ábrázolták, a leányoknak pedig sokszor portréjuknak egy másik uralkodói udvarba küldésével igyekeztek a rangjukhoz illő házasságot előkészíteni. A gyermekportrék gyakran utalnak az ábrázolt származására (például címerrel), erényes neveltetésére vagy jövendő pozíciójára (például uralkodói jelképekkel).
Stuart Mária Henrietta esküvői portréja
A festményen látható kislány, Mária Henrietta mindössze kilenc éves, jóllehet arckifejezése, testtartása és öltözete is egy határozott, méltóságteljes, a rangjával és a szerepével teljes mértékben azonosulni tudó fiatal hölgyet mutat.
Mária Henrietta I. Károly angol király legidősebb lánya volt, ezen az esküvői portrén már a bal kezén jeggyűrűvel ábrázolja őt a festő. A ruháján látható gyémántbrosst pedig esküvőjük alkalmával, férjétől kapta. A holland helytartó fiával, II. Vilmos orániai herceggel 1641. május 2-án kötöttek házasságot. A király ezzel a dinasztikus házassággal a két ország kapcsolatait kívánta megerősíteni. A mintegy kilenc évvel később születő gyermekük III. Vilmosként vált Anglia királyává. Ez a festmény Van Dyck egyik utolsó befejezett műve.
A Szépművészeti Múzeum egyik legújabb szerzeménye ez a festmény, amely az utóbbi évek legnagyobb értékű műtárgyvásárlásai közé tartozik. Nézz utána, milyen más műveket vásárolt a múzeum az elmúlt években!
Történelem
Kiket nevezünk flamandoknak?
Napjainkban flamandoknak nevezzük a Belgium Flandria nevű tartományában élő, javarészt hollandul, vagy flamandul beszélő népet. Fontos megjegyezni azonban, hogy a mai Flandria nem azonos a történelmi Flamand Grófsággal. Ez utóbbi kiterjedt a mai Franciaország és Hollandia egyes területeire, ellenben nem foglalta magába a mai Flandria középső és keleti részeit.
Milyen híres személyeket ismersz a Stuart házból?
A Stuart, vagy eredetileg Stewart ház elsőként a Skót Királyság uralkodóháza volt. Tagjai közül talán az egyik legismertebb Stuart Mária, Friederich Schiller azonos című drámájának hősnője.
Vizuális kultúra
Mi jellemző a barokk stílusra?
A « barokk szó » eredete máig vitatott : vagy a portugál barrucából (szabálytalan formájú gyöngy) vagy az olasz baroccóból (a skolasztikus logika egyik alakzata: szabálytalan, nyakatekert következtetés) származik. Történetileg a reneszánsz stílust követi, elsősorban az ellenreformáció művészeteként tartjuk számon. A díszítettség, a lendületesség és a mozgalmasság jellemző rá. Kiemelten fontos az építészetben, a festészetben és a szobrászatban.
Milyen más Van Dyck festményeket őriz a Szépművészeti Múzeum?
A Szépművészeti Múzeum két másik festményét is őrzi a flamand: két egészen ifjúkori művét. Az 1619-20 körül készült Evangélista Szent Jánost ábrázoló alkotást, valamint a Házaspár képmását.
Stuart Mária Henrietta portréja miben hasonlít egy mai selfiehez?
Auguste Renoir: Fekvő női akt
1903
A francia impresszionizmus meghatározó alakjaként ismert Pierre-Auguste Renoir kezdetben porcelánfestőként dolgozott és csak később kezdett el olajfestményeket készíteni. Renoir részt vett az impresszionisták első, 1874-ben megrendezett párizsi kiállításán, ahol hat képet állított ki.
Ezt a tárlatot tekintjük az impresszionizmus kezdetének, jelentősége a művészet történetében egyedülálló. Renoir azonban új utakra lépett: olaszországi utazását követően a klasszikusabb ábrázolásmód felé nyitott. Ez ekkortájt készül, javarészt női aktjai ezt a stílusváltást mutatják. Késői periódusában ismét visszatért a lazább és kötetlenebb festői stílusához. A már életében is nagyon elismert és divatos festő utolsó időszakában komoly mozgási nehezségektől szenvedett, de festési kedve ekkor sem hagyta el.
Renoir Fekvő női akt című festményét késői periódusában alkotta. A kép témája, a női akt a művész legkedeveltebb műfajai közé tartozott.
Mind festői eszköztárát, mind látásmódját zseniálisan tudta megmutatni az érzéki, ugyanakkor mindig különös finomsággal ábrázolt női testeken. A képen látható fiatal nőalak díványon fekszik, tekintetét a nézőre szegezi. Dús idomai eltérnek a kor szépségideáljától.
Meztelen testén csupán egy kendő takarja el a szemérmét, ezáltal is visszafogottabbá téve az aktábrázolást. A kép Renoir egyik legkedveltebb modelljét, Gabrielle Renard-t ábrázolja. A festő és modellje közötti bensőséges viszonyt jól mutatja, hogy Gabrielle mennyire fesztelenül és lazán tárulkozik ki a festményen.
Történelem
Ez a festmény korábban már látható volt Budapesten. Nézz utána, hogy mikor!
Renoir ezt a festményt elsőként az 1905-ben megrendezett párizsi őszi szalonon állította ki. Ezt követően 1907-ben mutatták be Budapesten. A festményt végül a budapesti Szépművészeti Múzeum 2019-ben vásárolta meg.
A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906-ban nyitotta meg kapuit. Nézz utána, ki volt az első igazgatója!
A budapesti Szépművészeti Múzeum épülete 1900 és 1906 között készült el, megnyitására I. Ferenc József jelenlétében került sor 1906 decemberében. Első igazgatója Kammerer Ernő volt.
Vizuális kultúra
A festő tagja volt a francia impresszionistáknak. Kik voltak ők és milyen elvek vezérelték művészetüket?
A francia impresszionisták szakítva a korábbi festészeti hagyományokkal a pillanatnyi látványt és érzetet szerették volna megörökíteni. Első kiállításukat 1874-ben rendezték meg, ahol bemutatták Claude Monet : Impresszió, a felkelő nap című festményét is, amely alkotásról az irányzat a nevét is kapta.
Az akt, azaz a meztelen emberi test bemutatása mindig is foglalkoztatta a művészeket. Nézz utána, kiket ábrázolnak általában meztelenül a művészetben!
A klasszikus görög és római művészetben az alakok meztelen ábrázolása volt a leggyakoribb. A mitológiai szereplők, az istenek és istennők szinte kivétel nélkül ruhátlanul jelennek meg.
A Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteménye még egy Renoir festményt őriz. Nézz utána, melyik ez az alkotás!
Hosszú időn keresztül a francia mesternek mindössze egyetlen művét láthattuk a Szépművészeti Múzeumban. A Leány mellképe címet viselő alkotást 1900 környékén festette meg a művész és minden bizonnyal a festőnő, Berthe Morisot kislányát, Julie-t ábrázolja.
